English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben


PPKE


Tanúk és tanítók – Húszéves jubileumát ünnepelte a Katolikus Pedagógiai Intézet
2017. október 7., szombat 09:39

Létrejöttének huszadik évfordulóját ünnepelte a Katolikus Pedagógiai Intézet (KaPI). Ebből az alkalomból október 6-án, a Szent István-bazilikában mutattak be hálaadó szentmisét, melynek főcelebránsa Veres András püspök, az MKPK elnöke volt. Délután gálaműsorra került sor a Nemzeti Színházban.

Az ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka Veres András volt, koncelebráltak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) jelen lévő tagjai, iskolai lelkészek. A szentmisén együtt ünnepeltek az egyházmegyei és szerzetesrendek fenntartásában működő oktatási intézmények fenntartói, vezetői, pedagógusai, valamint a KaPI munkatársai. Az ünnepi eseményen jelen volt Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. A megjelent vendégeket Tokár Imre János OFM köszöntötte. A KaPI vezetője hálát adott a Jóistennek az elmúlt húsz évért.

Szentbeszédében Veres András püspök a Második Korintusi levél felolvasott részéről elmélkedett. „Aki szűken vet, szűken arat, de aki bőven vet, az bőven is arat.” Ezt a gondolatot szellemi és lelki értelemben is felfoghatjuk. Isten az, aki megmutatja, mennyit „érdemes vetnünk”. Isten túlcsorduló mértékkel adja ajándékait. Nekünk is meg kell tanulnunk, hogy így végezzük a dolgunkat. A jó szülő és pedagógus tudja, hogy mit is jelent ez a túlcsorduló mérték. Isten szeretete tanít meg bennünket erre a bölcsességre.

„Aki pedig magot ad a magvetőnek, és kenyeret nyújt eledelül, megsokasítja majd a ti vetéseteket is, és megszaporítja igazvoltotok gyümölcsét” (2Kor 9,10). Istent felülmúlni jóságban és szeretetben ember nem képes, ám kötelességünk Őt mindebben követni. Ha ez a szeretet vezet, akkor nem elégszünk meg az elegendővel, hanem egyre többet akarunk adni. A keresztény ember nem dolgozhat fél szívvel. Isten pedig nem marad szűkkeblű az odaadó ember iránt. Isten szeretetéből egyre többet be kell fogadnunk, hogy másokért tudjunk élni.

„Mert ennek a szolgálatnak a teljesítése nemcsak azt adja meg, amire a szenteknek szükségük van, hanem sokakat hálaadásra is késztet Isten iránt” (2Kor 9,12). A keresztény ember sohasem bezárkózó. Nyitott minden ember felé, hiszen Isten minden embert megváltani akaró szeretetéről kell tanúságot tennünk. Katolikus iskoláink minden felekezet felé nyitottak, de azokat is befogadják, akik nem vallásosak.

Azt is tapasztalhatjuk, hogy nem mindenki támogatja Egyházunk tanító szolgálatát. Meg kell köszönnünk Istennek, hogy napjainkban a nehézségek és megpróbáltatás ellenére az egész országban sok katolikus oktatási intézmény létezik. Ma, a nemzeti gyásznapon különösen fontos hangsúlyozni, hogy mint hívő emberek, akik Egyházunkban sajátos hivatásunk szerint Isten szeretetéről teszünk tanúságot, elkötelezettek legyünk nemzetünk felé is. Mi hívő emberek a nevelés ügyét is teljes odaadással és szívvel szolgáljuk. „Vetni és aratni a gyermekszívekben a legcsodálatosabb munka.” Érezzük hát minden pillanatban Isten erejét magunkban, ne adjuk fel a reményt, hogy minden gyermek szíve nyitott a jóra, nekünk pedig ezt a jót kell hirdetnünk, ahogyan Jézus mondja: „Maradjatok meg az én szeretetemben.” „Isten adjon erőt, bátorságot és szeretet az elkövetkező sokszor húsz esztendőre!” – fejezte be beszédét az MKPK elnöke.

A szentmisén zenei szolgálatot adott a Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium szkólája (karvezető: Semjénné Menus Gabriella, Várföldi László).

A szentmise végén a Katolikus Pedagógiai Intézetben (KaPI) végzett kimagasló munkásságukért a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Rajkányi Lajosnét Szent Gellért-díjban, Leibinger Jánosnét Pro Paedagogia Christiana-díjban részesítette, melyet Veres András elnök adott át.

Az ünneplés délután három órakor folytatódott a Nemzeti Színházban, ahol az ország számos katolikus oktatási intézményéből érkezett fiatalok szavaltak, énekeltek, zenéltek és táncoltak. A gálaműsoron egyházi és világi vezetők mondtak ünnepi beszédet.

Tokár Imre János OFM, a KaPI vezetője Boldog VI. Pál pápát idézte: „Az Egyház szemében az első evangelizációs eszköz híveinek őszintén keresztény élete… A mai embert inkább érdeklik a tanúk, mint a tanítók, és ha mégis hallgat a tanítókra, azért teszi, mert ők egyben tanúk is.” VI. Pál arra mutat rá, hogy a tanúságtételnek és a tetteknek össze kell kapcsolódniuk.

A katolikus iskola a jövő kereszténység egyik legnagyobb szolgálattevője. Az egyházi fenntartású oktatási intézmények nélkül a fiatalokhoz is nehezebb lenne közel kerülni. Ugyanakkor a visszatekintés új kérdéseket vet fel: „Hogyan lehet a pedagógust hagyni, hogy végezze e munkáját, és közben új módszerek megtanulására ösztönözni? Hogyan lehet az elitiskolák és a lemorzsolódással küszködő iskolák igényeinek egyszerre megfelelni? Hogyan lehet a sokféle képzést úgy megszervezni, hogy minél többen jöjjenek el ezekre, és ne dőljenek be az oktatási celebek önreklámjainak? Mi segít jobban: egy decentralizált szervezetté tágulás vagy a meglévő formákkal a vidék nagyobb felkarolása?” Nincsenek előrefogalmazott válaszok, ugyanakkor nem tekinthetjük ezeket költői kérdéseknek.

Tokár János OFM ezután megköszönte elődei – Szemkeő Judit és Bajzák Erzsébet M. Eszter nővér – munkáját.

A jubileumi ünnepségen Erdő Péter bíboros, prímás is köszöntőt mondott. Beszédét teljes terjedelmében közöljük.

A bibliai hagyományban a tudatlanokat tanítani az irgalmasság lelki cselekedetei közé tartozik. Ennek szellemében az első tanító rendek nem azért jöttek létre, hogy azok a katolikus nevelésről gondoskodjanak, hiszen akkor alapvetően Európában minden tanító és nevelő tevékenység keresztény szellemben zajlott. Az első tanító rendek azért jöttek létre, hogy szegény gyerekeknek biztosítsanak tanulási lehetőséget.

Magyarországon a Kiegyezés után az állam magához vonta az oktatást az Eötvös József nevével fémjelzett közoktatási reform keretében. E folyamat következményeként a katolikus iskolák esetében a hangsúly kifejezetten a katolikus szellemiségű oktatásra került. Magyarországon ezzel együtt az iskolák mintegy 60 százaléka egyházi iskola volt a II. világháborúig. Sok ilyen iskola – főleg vidéken – egyházközségi fenntartású volt. Ezek céljaira nem egyszer az állam által is behajtható egyházközségi adót is kivetettek. Az iskolák államosítása keretében ezt a rendszert állami kezelésbe vonták és marxista-leninista ideológia alapján világnézeti elkötelezettséggel akarták működtetni.

1991-től megnyílt az egyházi iskolák visszaigénylésének lehetősége. Ekkor már az egyházi iskola funkciójának középpontjában az illető felekezet szellemében való nívós oktatás állt. A hívő közösség ereje és meggyőződése az alapja az egyházi iskola hiteles működésének, ugyanakkor a jól működő és hiteles egyházi iskolák erősítik a hívő közösséget. Ez pedig a társadalom javára szolgál. Erre a feladatra, a katolikus nevelés feladatának segítésére alakult meg húsz évvel ezelőtt a Katolikus Pedagógiai Intézet, hiszen bonyolult feladatok jelentkeztek ezen a téren. Kezdetben különösen az oktatók szakmai felkészültsége jelentett kihívást. Sok jó pedagógus vállalt oktatói feladatot egyházi iskolákban, de szakmai képzettségüket még a marxizmus szellemében szerezték. Szükség volt tehát egy új hivatásbeli kultúra kialakítására is, hogy az iskola katolikus jellege ne csupán a név megváltozásáét jelentse, hanem valódi szellemiséget hordozzon.

Ugyanakkor sűrűn változtak az állami szabályok is az oktatói munkával kapcsolatos adminisztráció, az iskolák finanszírozása és működése területén. Jellemző tendencia volt, hogy az iskolákra egyre több szociális feladatot is terheltek, az ingyenes vagy kedvezményes étkeztetés megszervezésétől a délutáni gyermekfelügyeletig. Mindezeknek a követése, a pedagógusok és munkatársak továbbképzése, a központi adminisztrációs és gazdasági feladatok ellátása olyan közös kihívás volt, amelyre a Magyar Katolikus Egyháznak közösen kellett válaszolnia. Ezért jött létre a püspöki kar döntése nyomán, de a szerzetesi és a többi katolikus iskolafenntartó bevonásával is a Katolikus Pedagógia Intézet, amely azóta is hatékonyan segíti iskoláink és egyházunk küldetésének teljesítését. Ehhez a munkához kívánok az Intézet minden dolgozójának sok sikert és áldást.

* * *

A jubileumi ünnepségen részt vett Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára is. Beszédében kitért arra, hogy a 2. világháború előtt az iskolák 61 százalék volt katolikus, a kommunista időszakban nyolc katolikus iskola maradt. 2010-ben a diákok 3,5 százaléka járt katolikus iskolába, 2017-re ez a mutató 9,5 százalékra nőtt. Világnézetileg semleges nevelés nincs. Számít ugyanis, hogy milyen elvek szerint beszélünk az emberről. Ezért is fontos az az erkölcsi nevelés, amit a katolikus iskolák nyújtanak.

A gálaműsor szünetében adta át Barcsák Marianna, a KaPI intézményvezető helyettese azokat a műveket, melyek a Gyermekek a gyermekekért jótékonysági árverés során elkeltek. Huszonhat művet árvereztek el, ebből több mint félmillió forint gyűlt össze. Ezt az összeget a Pro Pedagogia Christiana Alapítvány segítségével a Szent Gellért ösztöndíj keretében hátrányos helyzetű gyerekekhez fogják eljuttatni.


A Katolikus Pedagógiai Intézet (KaPI, korábban Katolikus Pedagógiai Továbbképzési Intézet) több mint hatszáz katolikus köznevelési intézmény munkáját segíti. Az intézet feladata a pedagógusok továbbképzésének szervezése, a katolikus oktatás-nevelés hagyományainak gondozása, a tanácsadás és a tájékoztatás.

* * *

Az ünnepi gálaműsorban közreműködtek: Horvátné Szabó Anett óvodapedagógus, Nagykőrös; Horányi László színművész, Esztergomi Várszínház; a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont óvodásai (Farkasné Egyed Zsuzsanna); Hárs Anna, Piarista Gimnázium és Kollégium, Vác; Varga Áron, Szent Orsolya Gimnázium, és Általános Iskola, Sopron; Mangold Damján, Park Utcai Katolikus Általános Iskola és Óvoda, Mohács; Kapitány Virág, Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium, Óvoda ás AMI, Nyíregyháza; a budapesti Piarista Gimnázium kórusa (karnagy: Melegh Béla), Kiskunfélegyházi Karinthy Színjátszó csoport (rendező: Andrásiné Czirle Katalin, Révész Tamás); A Páduai Szent Antal Iskola néptánccsoportja (Babinecz Sándor, Némethné Bakonyi Erika, Ocskay Rita, Császár Dominik); a Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola kórusa (karnagy: Blazsek Andrea).

Magyar Kurír
 








Napi evangelium
Szabad-e adót fizetni a császárnak vagy nem?
  Mt 22,15-21

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár

2017. október 22., vasárnap
70 éves a Szent Rita-templom


2017. október 22., vasárnap
Megemlékezés az ’56-os áldozatokról



PPKE



A nap szentje

Szent II. János Pál pápa
 
A nap 
szentje
 
Karol Józef Wojtyła néven született 1920. május 18-án a Krakkótól 50 kilométerre fekvő kisvárosban, Wadowicében.



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum