English version Italiano magyar változat
nyil Nyitólap
nyil Püspökök
nyil Katolikus Lexikon
nyil Könyvtár

Ajánló
Családjaink.hu
Eucharisztikus Kongresszus
Katolikus Karitász
Liturgia.hu
Magyar Kurír
Új Ember
Vatikáni Rádió
Szent István Rádió, Eger
Mária Rádió
nyil Katolikus média bővebben





Legyünk aktívan jelen Európa formálásában – Veres András püspök a CCEE minszki tanácskozásáról
2017. október 1., vasárnap 09:31

Tadeusz Kondrusiewicz minszk-mohiljevi érsek meghívására szeptember 28. és október 1. között Minszkben tartotta éves ülését az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE). A magyar Egyházat a tanácskozáson Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke képviselte.

Veres Andrást a helyszínen arra kértük, értékelje a tanácskozást.

– A CCEE ülésének fókuszában két téma állt: a fiatalok, valamint Európa. Hogyan értékeli az elmúlt napokat?

– A tanácskozást a fiatalok témájával kezdtük. Tapasztalataink megosztásakor kaptunk egy általános képet Nyugat-Európától Kelet-Európáig. Megállapíthattuk, hogy az ifjúsággal, a fiatalokkal kapcsolatos kérdésekre mindenhol nagyon figyelnek. Szent II. János Pál pápa fogalmazta meg, hogy a fiataloké a jövő, és az, hogy milyen ifjúságunk van, meghatározza, milyen lesz a jövőnk. Ebből a szemszögből is vizsgáltuk a kérdést. Közös álláspontunk, hogy erre a területre nagyobb lelkipásztori figyelmet szeretnénk fordítani, segíteni szeretnénk a fiatalokat, mellettük szeretnénk állni.

Mindenki elmondhatta tapasztalatait, és abban megegyeztek a vélemények, hogy a fiatalok eltávolodtak az Egyháztól. És nemcsak az anyagi jólét ennek az oka vagy a családban meg nem kapott értékek hiánya, hanem be kell vallanunk, hogy az Egyház olyan nyelvezetet használ, amely nehezíti a kommunikációt. Emellett a liturgikus légkör, amelyben élünk, szintén sokszor akadályozza egymás megértését. Meg kell tanulnunk egy új kommunikációt, el kell sajátítanunk egy új nyelvezetet, amelyet a mai fiatalok jobban értenek.

Fontosnak tartottuk kifejezni, hogy mennyi értéket hordoz ez a nemzedék, abban az értelemben is, hogy sokkal nyitottabbak az egész világra, annak problémáira. Ez a sok érték pedig, amit tudásukban, nyitottságukban hordoznak, nagy értéket jelent az Egyháznak is.

– Megfogalmazódtak lelkipásztori módszerek, utak a fiatalok megszólításának tekintetében?

– A hozzászólásokban többször is megfogalmazódott, hogy közelebb kell vinni Krisztust a fiatalokhoz. Véleményem szerint a fiatalokat kell közel vinni Krisztushoz! Ez egy személyes kapcsolat és kommunikáció megteremtése révén valósulhat meg. Az a tapasztalatom, hogy tömeges meghívások már csak keveseket érnek el, ugyanakkor nagy igény van a fiatalokban a közösségi együttlétekre. Az Egyház az a hely, mely a személyes megszólítás révén közösségbe hívhatja a fiatalokat, ezért is feladatunk keresni ezt a fajta kapcsolatot velük. Mert a nyitottság Istenre, Krisztusra adott bennük, de hogy hol, hogyan hallanak róla, az a mi felelősségünk is.

Ünnepi szentmisén a CCEE-ülés részvevői
(Szent Simon és Szent Ilona-templom, Minszk)

– Ahogy a vendéglátók megfogalmazták, itt vagyunk Európa földrajzi középpontjában. Az ülés résztvevői hogyan látják Európát?

– Európa több sebből vérzik. A nyugatról érkezett és a keletről érkezett püspökök más-más nézőpontból tekintenek Európára, másképpen látják kontinensünket. De csalódottságunk közös volt abban a tekintetben, hogy nem az valósul meg az Európai Unióban, amit mi, keresztények szeretnénk. Azok a keresztény értékek, melyek létrehozták és meghatározták Európát, és az Európai Uniót is, mára kirekesztődtek. Kereszténynek lenni ma Európában nem jelent győzelmet. Persze nem is győzedelmeskedni szeretnénk, de azokat a demokratikus jogokat mi is kérjük, követeljük magunknak, amelyek minden ember méltóságához hozzátartoznak. Szomorú tapasztalat, hogy azonnal támadásokat kell megélnünk, amint értékeinkről kezdünk beszélni, sőt azt tapasztaljuk, hogy ezeket a keresztény értékeket sokan megpróbálják kiszorítani.

Szent II. János Pálra utalok ismét, aki bölcsen felismerte, hogy Európa elszakadóban van keresztény gyökereitől, de mivel ezek jelentik lényegét, nincs más, amit helyette adni tudna. A Szentírás által kínált értékeink adják az európai identitás alapját. Azt tapasztalom, hogy a CCEE, de különösen is a COMECE (Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága) legtöbbször nem alkotó, hanem véleményező szerepbe kerül az Európai Unió által felvetett kérdésekben. Sokkal hangsúlyosabb szerepet gondolok el a szervezetnek, hasonló súllyal kellene jelen lennie az európai jogalkotásban, mint azoknak, akik sokszor támadják a keresztény értékeket. Jó volna már a törvényalkotási folyamat elején jelen lennünk, nem csak utólag lekövetni azt és véleményezni a törvényeket.

– A CCEE 45 nemzet képviselőit ülteti egy asztalhoz Londontól Moszkváig. Milyen közös nevezőt fogalmaztak meg Európa jövőjét illetően?

– Közös vélemény, hogy a CCEE legyen jelen aktívan Európa formálásában, hogy képviseljük a keresztény értékeinket, melyek az egyént és a közösséget meghatározzák. Így tudjuk teljesíteni krisztusi küldetésünket, hogy Európában a keresztény értékek újra „otthont találhassanak” maguknak.

– Mit jelent egy egész Európát átölelő testületben megélni a katolicitást?

– Jó alkalom a találkozó arra, hogy egymást jobban megismerjük, hogy kölcsönösen tapasztalatokat szerezzünk és cseréljünk, de látván a veszélyeket, tudatosítottuk, hogy ennél többet kell tennünk. Mi, magyarok olyan értékekkel járulhatunk hozzá ehhez a munkához, amire sokan talán irigykedve is néznek. Ilyenek a keresztény értékek jelenléte az Alaptörvényben, az emberi élet védelmében hozott vagy a családokat támogató jogszabályok. De természetesen mindezek területén is van még mit tenni, nem szabad megállnunk.

– A Belarusz Katolikus Egyház vendégeiként ülésezik a CCEE Minszkben. Mit nyújthat Európa és Magyarország számára a belarusz Egyház tanúságtétele?

– Azt gondolom, hogy nemcsak vendéglátóink hatódtak meg például a tegnap esti, a minszki székesegyházban bemutatott szentmisén, ahol Európa püspökei együtt voltak, hanem megismerve Belarusz történelmét, a vértanúságból fakadó újjászületését, mi is. Szívszorító volt látni és találkozni azokkal a hívekkel, akik ennek a történelemnek aktív résztvevői voltak. Maga a székesegyház is erről tesz tanúságot: a szovjet időben bezárták, tornyait lerombolták, belsejében sportcsarnokot alakítottak ki, ma azonban megújulva továbbra is az istendicséret és -imádás háza. Mindezek, és különösen az, hogy az itteni katolikusok hetven százaléka aktívan részt vesz az Egyház életében, gyakorolja vallását, azt mutatják hogy egy újjászülető, élő Egyházzal találkoztunk ebben az országban, amely tanúságával jel és példa a szekularizációval küzdő Európa számára. Példa számunkra, magyarok számára is.

Fotó: © Shchyhlinskaya Aliaksandra/CCEE

Magyar Kurír
 








Napi evangelium
Az Isten bölcsességét művei igazolták.
  Mt 11,16-19

>>> Napi evangélium
Eseménynaptár


PPKE



A nap szentje

Keresztről nevezett Szent Mária Róza
 
A nap 
szentje
 
Paola Franceska 1813-ban született, egy bresciai vállalkozó leánya volt. Édesanyja halála után, tizenegy éves korában kollégiumba ment, s ott szüzességi fogadalmat tett.



Legyen a kezdőlapom!      Mozgó ünnepek 2021-ig (pdf)       Mobil változat       RSS       Impresszum